Szuperapu

Nem élünk ugyan matriarchális társadalomban, mi nők mégis előnyösen meg vagyunk különböztetve - bizonyos szempontból.

(Na jó, ez nem igaz, ha a fizetésekről van szó, inkább csak az ünnepek témájában. Én azt mondom, kapjunk ugyanannyi fizetést és ünnepeljük meg a pasikat is. De a pénz részéről talán majd egy másik bejegyzésben.)

Szóval van a nőnap és olyankor azt mondjuk, hogy „minden másik nap férfi nap”. Meg van az anyák napja, ami nagy csinnadratta, míg az apák napját szinte egyáltalán nem is jegyezzük. Biztosan megvan a társadalmi és egyéb oka annak, hogy mindez miért alakult így, én ezt most nem szeretném kutatni. Sokkal inkább azt mondom, hogy sokat változott a világ és manapság már nagyon sok férfi és apa érdemel ünneplést ugyanúgy, mint mi nők/anyák. 

Nálunk például nincs mindennap férfinap, sokkal inkább érzem mindennap, hogy csapat vagyunk. Hogy sokkal kevésbé boldog és sokkal nehezebb lenne az életünk nélküle.

Ezért azt mondom, hogy az apák napját igenis ünnepelni kell.

Mert Zsolt csodás apuka, és igenis jár neki a köszönet és jár neki egy ilyen kiemelt nap.

Hogy miért mondom, hogy csodás? Nagyon hosszan tudnám sorolni és attól tartok, hogy nem lennék nála népszerű a sok dicsérettel, ezért most csak annyit mondok: Flóra rettenetesen szerencsés, hogy ilyen apukája van és én teszek róla, hogy a mi családunkban június harmadik vasárnapja méltóképpen megünnepeltessék.

 

És ezt most kezdjük…azaz holnap...

Azt mondom tehát, hogy csatlakozzon hozzám, aki egyetért, mert biztosan van még pár „SZUPERAPU”, aki ünneplést érdemel!