Sztereotípiák

Ma hatan voltunk a tornán. 

Hat csaj. Lány. Nő. Asszony. 

Vagyis nem volt pasi. Egy sem. 

Ennek ellenére a téma a foci VB volt. Na jó, a német-brazil meccs akkora szám, hogy arról még az olyan foci süketek, mint én is tudnak. De ez nemcsak ma volt így, hanem megy a téma már hetek óta. A meccsek elemzése, az esélyek latolgatása. Ahogy ezen kacarásztam magamban – két iszonyatosan megerőltető hasizom gyakorlat között – azon gondolkodtam, hogy milyen furcsa ez.

Mert mindenki azt gondolja, hogy a nőket nem érdekli a foci, és ilyenkor csak nagy szenvedve találnak maguknak programot, amíg a „férjük-uruk” nézi a meccset. Nyilván egy sörrel a kezükben a hasukat vakarászva.

Közben pedig rengeteg nőnemű ismerősöm nézi a VB-t, meg a Bajnokok Ligáját, meg a mittudomén még mik vannak.

Az már régi lemez, hogy mindenki ledöbben azon, hogy én nő létemre (már megint ez) mit vagyok úgy oda a F1-ért, meg az autósportért. Meg, hogy mi van? Sportbíró? Az meg hogy? Pedig megint csak számtalan barátnőm van, akivel együtt lelkesedünk ezért, sőt a sportbírók között is van lány. Nem is kevés.

Aztán ott van az is, - hogy ne csak a nemek közötti különbségeket taglaljam -, hogy aki vallásos, az biztosan jó ember. Van egy ismerősöm, aki mélyen vallásos, s ahelyett, hogy a „ne ítélj, hogy ne ítéltess” elve alapján jó, és nyíltszívű emberként élne, kirohanásokat rendez a facebookon a melegek ellen. A hétvégi pride kapcsán annyira kiakasztott az ostobaságával, szűklátókörűségével, és előítéleteivel, hogy töröltem az ismerőseim közül. Nem akarok tudni róla, nem érdekel a véleménye semmiről. És szerintem ő nem is jó ember, ha így tud gyűlölködni.

Még egy kedvencem van, a tolerancia vonalon mozogva: a cigányozó. „Mind koszos, és nem szeretnek dolgozni” – mondják. Mekkora hülyeség! Én a hetedik kerületben jártam általános iskolába, s kifejezetten kedves, jó, és tehetséges cigánygyerekek is voltak az osztályban. Az egyik fiú már akkor zenélt, s azon kívül, hogy szerintem sokkal rendesebben, és tisztábban járt iskolába, mint egyik-másik nem cigány osztálytársunk, mostanra olyan sokra vitte, hogy csak kapkodom a fejem, hogy hol merre jár a Nemzeti Filharmonikusokkal a világban. Merthogy ott játszik. Kedves, rendes ember lett, akit nem törölnék az ismerőseim közül. 

Jöhet az is, hogy a nők nem tudnak vezetni – de parkolni biztosan nem.
Hát én tudok. Parkolni legalábbis biztosan. És állítólag nem vezetek rosszul.

Az amerikaiak buták. Ja, pl Bill Gates. Meg Steve Jobbs. (Hogy mindkét oldal boldog legyen.)

Az angol nők rondák. Katalin hercegnő? Kate Beckinsale?

És még folytathatnánk a végtelenségig.

No szóval csak azon gondolkodtam mindezek kapcsán, hogy milyen sokszor milyen ostobán tudunk tipizálni. Micsoda hülye sztereotípiákba vagyunk beleragadva. Én magam is egyébként. Pedig ezzel nagyon fel kéne hagyni. Na, el is döntöttem, hogy megpróbálom.
De focit azért nem nézek! Vagy?