Alig várom

Két hete elkezdődött a F1-es szezon, ami már önmagában is szenzációs, de ezt megfejelve a héten már lehetett jelentkezni szolgálatra a Hungaroringre.

Nekem a Hungaroring olyan, amilyennek a mennyország előszobáját képzelem. Minden alkalommal, amikor kiérünk, és kiszállunk a kocsiból, olyan boldog izgalom jár át, amilyet felnőtt korban ritkán él át az ember (gyerekként valamiért több az ilyen csiklandós izgatottság).

Szóval kiszállok, beszívom a benzinszagot, a kuplungszagot, és úgy érzem, hogy máris kibújok a bőrömből, amiért ott lehetek! Végignézek a csendes boxutcán (mert hajnalban szoktunk érkezni, amikor még szinte el sem indult az élet), és már látom, hogy 1-2 órán belül micsoda nyüzsgés és zaj lesz. Izgisebbnél izgisebb autók jönnek-mennek, kezdik az edzést, zajlik a szerelés, a beállítások, egyszóval a munka. Mi persze csak segítők vagyunk ebben a nagy műsorban, de így is nagyon jó részt venni benne.
Az egészben pedig a legnagyobb élvezet a rajtoltatás. Felmenni a rajtrácsra, figyelni, és segíteni a versenyzőket és csapataikat a procedúra során, aztán1 perccel a rajt előtt feldübörögnek a motorok és az adrenalin is. Az autók elmennek a felvezető körre, majd szépen visszaállnak a helyükre és jöhet az éles rajt. Itt nekem már tényleg fülig ér a szám.

Egy versenyhétvége fizikailag nagyon fárasztó tud lenni, de közben olyan sok boldogsághormon szabadul fel, hogy egyáltalán nem kérdés, hogy megéri-e. Ahogy az sem, hogy én legközelebb is ott akarok-e lenni. 

Még több mint egy hónap van az idei első versenyig, de ha rágondolok, nekem már beindulnak a pillangók a gyomromban. Alig várom!

F1-es boxutcai csapat, 2008

S akkor ez itt a végén a reklám helye:

Idén a WTCC lesz az első komoly futam – május 4-6. – gyertek ki minél többen, sok szép és gyors autó, Michelisz Norbi, Wéber Gábor, benzingőz és kuplungszag… Egészen biztosan szuper lesz!